13.fejezet

Sziasztok, Drágáim!

 Meg is érkeztem a folytatással, amit ihlethiány miatt elég nehéz volt megírni :3 Mozgalmas - ismét - héten vagyok túl, nagyon fáradt és nyűgös vagyok :3 Vacilláltam azon, hogy szombaton írom meg és teszem ki, s lám: így is lett :) Tudom, nem lett valami hosszú és eseménydús, de ilyen is kell :D Köszönöm az előző fejezethez érkezett 13 kommentárt - Lethenyei Anita, Jade, Bartók Timi, Angel, Névtelen, Bathó Barbi, Diana, Boros Anna, Iszáka Szandi, Jule B, szerecsendio, Dorothy S. és Névtelen2 -, a 29 pipát, a díjakat, 23.000 megtekintést és a 80 feliratkozót ♥! Óriási hálám és szeretetem környékezzen meg titeket, egész életetekben! :D Nincs más hátra, minthogy jó olvasást és kellemes hétvégét kívánjak! :) Elnézést a kései posztért :/ Pusszpáá evribádii,

Macy

Moments

„Én nem tudom mi ez, de jó nagyon
elrévedezni némely szavadon,
mint alkony éj felhőjén, mely ragyog,
és rajta túl derengő csillagok.” /Juhász Gyula/ 

Jóleső érzés futott végig a gerincemen, amikor Zayn álmosan nyöszörögve szorosan magához vont. Arcomat egy lusta mosoly kíséretében fúrtam a férfi mellkasába, egyik karomat pedig a derekán pihentettem. Ajkaimat halk kuncogás hagyta el, mikor az énekes egy puszit lehelt a hajamba.

- Igazán jól színleled az alvást, kedves Anastasia... - mormolta a fülembe rekedtes baritonján, amitől a szívem kihagyott egy ütemet. Beharapott alsó ajakkal néztem fel arcára, ami valósággal sugárzott a kipihentségtől. Csillogó íriszeit az ajkaimon legeltette néhány percig, majd megcsókolt. A csók szelíd és édes volt. Gyermekded kacaj töltötte be az eddig csendes szobát, miután Zayn elkezdte apró puszikkal behinteni az arcom minden egyes szegletét. - Jó reggelt, Gyönyörűm!
- Szia... - motyogtam lángoló arccal, miközben az énekes a hátára fordult és az a mellkasára húzott. A pillangóim pillanatok alatt őrült szárnycsapkodásba kezdtek, ahogy Zayn ismét a számra tapadt. Egyik kezemet a pólója alá simítottam. Belemosolyogtunk a csókba, mikor kitapintottam kockáit.
- Eltudnám viselni ezt a bánásmódot - sóhajtott fel szaggatott levegővétellel, majd folytattuk tovább egymás ajkainak ostromlását. Amikor a fiú keze a pizsama felsőm alá tévedt, megijedtem érintésétől és elhúzódtam. Hajamba túrva felültem s remegve kifújtam az eddig bent tartott levegőm. Zayn mellém kúszott és egy puszit lehelt a vállamra. - Mi a baj?
- Nem érdekes - néztem rá tettetett mosollyal, miközben kiugrottam a takaró alól és magamra kaptam a köntösöm. Rutinos mozdulatokkal az erkélyajtóhoz slattyogtam anélkül, hogy felbukjak valamiben a szobában uralkodó enyhe sötétség miatt. Elhúztam a sötétítőt, aztán kinéztem a kertre és az utcára. Apa éppen anyának segített beszállni a kocsiba, míg Sophie már a járműben ült. Mire feleszméltem, a tengerkék autó már elhaladt a ház előtt. - Nagyszerű.
Zayn a hátam mögé settenkedett s körém fonta karjait, állát pedig megtámasztotta egyik vállamon. Hevesen dobogó szívvel a mellkasára dőltem, az énekes szelíden elmosolyodott és egy puszit lehelt arcomra. Apró, de férfias kuncogás hagyta el ajkait, amikor megkordult a gyomrom.
- Birtokba vehetem a konyhátokat? - kérdezte meg félénken, miközben összekulcsolta ujjainkat s lementünk a földszintre. Összevont szemöldökkel bólintottam egyet. - Remek. Nem vagyok egy nagy konyhatündér, de ha már nem kergettél el az éjszaka közepén és nem is kellett az erkélyen aludnom... Meghálálnám egy tojásrántottával, hogy megosztottad velem az ágyad.
- Erre igazán semmi szükség, Zayn. Egy tál müzlivel is beérem, tényleg... Vagy egy pohár narancslével - erősködtem, de az énekespalánta hajthatatlan és rettentő makacs volt. Valósággal lenyomott a bárszékre, aztán nekilátott az alapanyagok felkereséséhez. Nem bírtam ki nevetés nélkül a szerencsétlenkedését, amit egy szúrós pillantással díjazott is. - Csak ne lennél ennyire önfejű...
- Kikérem magamnak! Egyáltalán nem vagyok önfejű... Csak szeretem véghez vinni azt, amit akarok - javított ki egy szívdöglesztő vigyor kíséretében. Felhorkantva megráztam a buksim s megtámasztottam a könyökömön. Zayn fütyörészve felverte a tojásokat, közben szalonnát pirított. A helységet mennyei illatok és a bacon sercegésé töltötte be. Egy idő után kezdett unalmassá válni ez a hang, így bekapcsoltam a rádiót. A hangszórókból Mario klasszikusa, a Let Me Love You szólt. Régebben rengeteget hallgattam ezt a számot... A fütyörésző énekes arcára meglepett mosoly kúszott, tekintetét az enyémbe fúrva kezdte el énekelni a szöveget. - Baby I just don't get it, do you enjoy being hurt? I know you smelled the perfume, the make-up on his shirt... You don't believe his stories, you know that they're all lies... Bad as you are, you stick around and I just don't know why...
Mintha egy burok vett volna minket körbe, teljesen kizártam a külvilágot és csak Zayn-re koncentráltam. A gyönyörű, csokoládébarna íriszeire, a tökéletesen ívelt ajkaira és a hibátlan, kellemesen mély s rekedtes hangjára.

Arcomat újra elöntötte a forróság, amikor a fiú mellém lépett és végighúzta hüvelyujját az alsó ajkamon. Amint észbe kaptam, Zayn már a tűzhelynél állt és az elkészült reggelit egy-egy tányérra rakta. Leplezhetetlen vigyorral elővett két poharat, a narancsfacsarót és két, nagyobbacska narancsot. Röpke 10 perc múlva kész lett a frissen facsart narancslé és a reggeli tálalása is.
- Ha nem ízlik, nyugodtan mond meg - motyogta Zayn, amikor megkóstoltam a tojást. Ízlelgettem, mérlegeltem és egy nagyot nyelve rámosolyogtam az előttem ülőre. - Szóval...?
- Finom, nagyon is - bólogattam elismerően, majd belekortyoltam a poharamba s folytattam tovább a falatozást. Az éhségem pillanatok alatt elpárolgott, jóllakottan ittam meg a maradék narancslevem. - Még mielőtt fellázadnál, szeretnék én elmosogatni.
- De... - ahogy sejtettem, máris ellenkezni akart. Mutatóujjamat a szájára nyomtam és könyörögve meredtem fokozatosan sötétülő, de drágakőként csillogó szemeibe. Megadóan felsóhajtott s egy puszit lehelt az ujjbegyemre. Arcom színe valószínűleg egy jól megérett paradicsoméhoz hasonlíthatott. Egy picit elkomorultam, amikor Zayn megszólalt. - Pihenned kéne.
- Tudtommal neked is. Vagy kiadták utasításba, hogy egy vadidegen lány után kajtass? - vontam fel szemöldököm, miközben magamhoz vettem Zayn üressé vált tányérját és villáját. Bűntudatom lett, amiért ilyet vágtam a fiú fejéhez. Miután elmosogattam, megtöröltem kezeimet és odamentem hozzá. Karjaimat a nyaka köré fontam s egy puszit leheltem ajkaira, amit viszonzott is. - Sajnálom, bunkó voltam...
- Nem voltál az - rázta meg a fejét, majd megajándékozott egy gyengéd csókkal. Karjait bilincsként fonta derekam köré. A pulzusom az egekbe szökkent, amikor a fiú áttért a nyakamra. Fejemet hátravetve sóhajtoztam s túrtam bele kócos, fekete hajába. Megremegtem, mikor meleg lehelete csiklandozta a bőröm. Mintha egy égő parázsdarabot dobtak volna rám. - Bűntudatod van, ami érthető. Nekem is az van, de az érzéseim ellen nem tudok mit tenni...
Való igaz. Nem régóta ismerjük egymást Zayn-nel, mégis izzik körülöttünk a levegő. Olyan, mintha már ezer éve ismernénk a másikat, csak megfeledkeztünk róla.
- De ne rágódjunk ezen. Használjuk ki, hogy kettesben vagyunk... Mit szólnál, ha megnéznénk valami filmet? Rád bízom a műfaját - lehelte alsó ajkamra, majd ráharapott s egy puszit nyomott a szám sarkába.
- Előbb felöltöznék - motyogtam a tarkómat masszírozva. Tetszett Zayn ötlete, de frusztráltnak éreztem magam pizsamában előtte.
Amíg az énekes a nappaliban keresgélt a filmek között, gyorsan lezuhanyoztam és felöltöztem. Hajamat kifésültem és egy laza kontyba fogtam. A sminkkel nem vacakoltam sokat, csak kihúztam ceruzával a szemem s szempillaspirállal dúsítottam pilláimat. Egy alapos fogmosást követően visszamentem a földszintre. Zayn már a kanapén várakozott, a dohányzóasztalra pakolva néhány filmmel.
- Öhm... Már régóta terveztem megnézni a Vizet az elefántnak-t - huppantam le az énekes mellé, miközben magamhoz vettem a tokot s kivettem belőle a lemezt. Zayn berakta a lejátszóba, aztán visszaült mellém és átkarolta a derekam.
Hirtelen ötlettől vezérelve a vállára hajtottam a fejem, Ő pedig egy csókot lehelt a homlokomra és a fejét az enyémnek döntötte. Forróság járta át a belsőmet, persze jó értelemben. Nincs annál jobb, mikor nincsenek itthon a szüleid és a testvéreid, csak a... A barátod és időelütés gyanánt megnéztek egy jó filmet. Eltudnám viselni néhány napig ezt a fajta szituációt.